Neurális progenitor sejtek (NPC-k) megtalálhatóak felnőtt központi idegrendszerben. Az NPC-k úgynevezett niche-t alkotnak és a neurodegeneráció hatására migrálni, osztódni kezdenek és hozzájárulnak a neurogenezishez. Azonban a neurodegeneráció során termelődő toxinok és egyéb gátló faktorok akadályt jelentenek az NPC-knek, hogy az elpusztult motoneuronok helyébe léphessenek.
Az elmúlt időszakban, ezért számos tanulmány fókuszált arra, hogy az NPC-k intratechális, intraspinális vagy szisztémás alkalmazásával előmozdítsák a motoneuronok túlélését különböző egér és patkány ALS modellben.
Humán NPC-k intraspinális alkalmazása patkány ALS modellben 10 nappal megnövelte a patkányok életidejét és a transzplantált NPC-k neuronokká differenciálódtak továbbá szinaptikus kapcsolatot alakítottak ki a gazdaszövet motoneuronjaival. Azonban a funkcionális teszteken nem szerepeltek jobban, mint a kezeletlen ALS patkányok. Ezek az eredmények arra engedték következtenti a kutatókat, hogy a corticospinális pálya és más leszálló pályák degenerációja okozhatja a gyenge funkcionális eredményeket az NPC-vel kezelt ALS állatok esetében.
A fenti eredményekből kifolyólag a következő kísérletekben a teljes neuroaxis területén alkalmazták az NPC-ket. A kezelés hatására az ALS patkányok életideje 17 nappal nőtt meg.
Kifejlesztettek olyan NPC-ket is, amelyek nagy mennyiségben expresszáltak GDNF-t és VEGF-t. Ezen NPC-k intraspinális alkalmazása során a motoneuronok száma nem csökkent olyan drasztikusan ALS patkányok esetében, mint nem kezelt társaiknál.
Az előző és a mostani blogbejegyzésemben leírt eredmények azt mutatják, hogy a különböző forrásból származó őssejtek kísérletes körülmények között képesek késleltetni az ALS lefolyását, de az őssejtek jelenleg nem jelentenek megoldást a betegség leküzdésére.
